Miért ne lehetnénk világhírűek? Petíció a popzene reformjáért!

Miért ne lehetne nemzetközi hírű egy magyar rockbanda, egy magyar énekes sztár? Miért ne gondolhatnánk újra a magyar popzene esélyeit? - teszi fel a kérdést Mester Tamás.

A nemzetközi könnyűzene nyelve az angol, de a magyar rádiók (tisztelet a kivételnek) magyar zeneszerzők dalait angol nyelven nem tűzik műsorukra. A nyugatról érkező dalokat favorizálják, így viszont a jogdíjak nagy része országon kívülre vándorol. A magyar nyelvű felvételek azért nem tudják felvenni a verseny a világslágerekkel, mert a hallgatók akaratlanul is az utóbbiakra voksolnak.

Azok a magyar szerzők és előadók, akik angolul készítenek dalokat, gyakorlatilag a fióknak írnak, és megmérettetés nélkül veszítenek. Több európai ország mögött évtizedekkel vagyunk lemaradva. Holott popzenéjében a svéd ABBA, a norvég A-HA, a német Scorpions vagy éppen az orosz t.A.T.u. már régen nem az anyanyelvét használja. Hazánkban is felnőtt néhány olyan generáció, amely már az iskolában elsajátította az angolt, és természetes igényt érez, hogy a könnyűzene így is eljusson hozzá.

Kellő szervezéssel, médiatámogatással, a helyzet megváltoztatható. Ezért lenne fontos fórumot teremteni azoknak az alkotóknak vagy alkotó közösségeknek, amelyek a nemzetközi piacon is szeretnék megmutatni magukat. Hazánk nagy összeget költ az országimázs-építésre, azonban nem fordít figyelmet a popularitás legkézenfekvőbb elemére, a popzenészre, pedig a világszerte elismert díjátadók (pl. a Grammy-díj) lehetőséget adnának arra, hogy ránk figyeljen a világ.

Természetesen rengeteg gyönyörű dal született magyar nyelven, az ő lehetőségeik idehaza változatlanok maradnának, de közben megteremthetnénk a szabad alkotás lehetőségét azok számára is, akik nagyobb közönséghez szeretnének szólni. Mert a zene nemzetközi, a zene mindenkié, minden nemzetközi siker a mi közös sikerünk lenne.

[2011.01.05.]