Tapszuhatag, egységélmény és könnyfakasztó szépség a Cirque du Soleil budapesti előadásán
Az egyedülálló Cirque du Soleil a világ talán leghíresebb cirkusztársulata, amely nem folyamodik állatszámokhoz, ám nagyban támaszkodik mozgásművészek, akrobaták, zsonglőrök, légtornászok és komikusok munkájára. Az egyik szuperprodukciójuk, a Quidam most hétvégén még 3 alkalommal lesz látható Budapesten, a Papp László Budapest Sportarénában.
Beszámoló a péntek 13-ai előadásról.
A Quidam 1996 áprilisában debütált Montreálban, nagy sátras produkcióként. Azóta a show milliókat nyűgözött le turnéi során mind az öt kontinensen.
2010 decemberében a Quidam új útra lépett, az elbűvölő előadást már arénashowként mutatták be Észak-Amerikában. A nemzetközi gárda 46 világklasszis akrobatából, zenészekből, énekesekből és néhány különleges karakterszereplőből áll.
A történetben az ifjú Zoé unatkozik; fásult és szótlan szülei nem vesznek róla tudomást. Értelmetlennek érzi mindennapjait. Keresi, mivel tölthetné ki az életében tátongó űrt, amikor egy képzeletbeli világba – a Quidamba világába – csusszan át, ahol olyan karakterekkel találkozik, akik lelke felszabadítására bíztatják.
A kanadai társulattól megszokott módon, lélegzetelállító mutatványokkal, káprázatos kosztümökkel és varázslatos zenével fűszerezett produkció kicsiknek, nagyoknak, s – a Valentin-nap aktualitása nyomán – szerelmeseknek egyaránt kihagyhatatlan élménynek ígérkezik. Sőt, az egyik dezodormárka szlogenjével élve: „bizonyíték, nem ígéret”.
A szalagon, kötélen és karikán végzett, légies mozdulatok; a rhönrad folytonosságot jelképező, bámulatos körjárása; az ugrálókötél könnyed csapkodása; az iszonyatosan pontosan megkoreografált és kivitelezett táncbetétek; az emberi teljesítőképesség határait nemcsak feszegető, hanem azokon messze túlmutató artistamutatványok; az elmaradhatatlan bohócok; valamint a vizuális örömszerzést gyönyörűséges dallamvilág által körülölelő energiahalmaz minden érzékszervre egy időben és mesteri módon hat. Az állandó állejtés, a száj mosolyra húzódása, a pupillák tágulása, az egész testen végigfutó, kellemes bizsergés, a könnyfakasztó szeretethullám már-már paradicsomi állapotokat idéznek elő.
Dús a történés, nincs megállás, kiválóan megszerkesztett a dinamika.
Egy mesebeli utazás részei vagyunk, miközben mozdulatlanul tapadunk székeinkbe. A szárnyalás, az esés, az erő elképesztő koncentrációja, a szereplők bámulatos egymásra hangoltsága, az energiák testet öltő megnyilvánulása a mindenki által áhított szabadság érzését közvetítik.
Az előadás valóságos egységélmény, az univerzális szépség földi megnyilatkozása.
Hírek
