A vén tölgyfa tövében egy tavasszal őzgida születik. Az ifjú herceg lábra áll, megteszi első bizonytalan lépéseit, elkezdi felfedezni a világot maga körül. Először a tölgyfát, majd a mezőt, végül az egész erdőt. Megismerkedik a bőbeszédű szajkóval, a hiú fácánkakassal, a károgó varjúval. Barátja lesz a mókus, a macskabagoly és a többi fiatal őz. Megtanulja, mi a játék és mi a veszély. Átéli a Nagy Rémületet és féli Őt, akinek villámok fakadnak a kezéből. Ahogy a tavaszból nyár lesz, a nyárból ősz, az őszből tél, Bambi is változik: kinő az agancsa, és az egykori kisgyerekből fiatal felnőtt lesz. Megismeri a szerelmet, legyőzi az ellenfelét, megtanul egyedül járni az erdőn. Megérti az élet nagy körforgását. Amikor pedig a harmadik tavasz is eljön, már ő az, aki a fák rejtkéből figyeli a világot épp felfedező őzgidákat.